Amikor vízszintesen esik az eső, és a gyerekekkel nem tudunk napok óta kimenni, rájövök, hogy mennyire hiányzik a kertem. Igen, sok munka rendben tartani, de rengeteg örömet is ad:
- Levezeti a stresszt. Ha kint vagyunk, mindenki megnyugszik. Néhány gaz kitépése vagy fűnyírás után, mindenki újra mosolygóssá válik. A gyerekek is automata üzemmódba kapcsolnak és nagyszerűen eljátszanak egyedül is.
- Fejleszti a kreativitást és a szépérzéket. Növényekkel festeni a legnehezebb dolog. Számításba kell venni az éghajlatot, a talajviszonyokat, a virágzási időket és egy csomó más dolgot. Ami egy fényképen jól mutat az még nem biztos, hogy a mi kertünkben megvalósítható.
- Testedzésnek sem utolsó. Egy kis darab föld felásása, kapálása után már nincs szükség konditerem bérletre.
- Szabadon szárnyalhatnak a gondolatok. A csend, a jó levegő, az ismétlődő mozdulatuk, mind elősegítik, hogy megszabaduljunk a napi gondoktól és feltöltődjünk energiával. A kertem a béke szigete. A legjobb ötleteim általában kerti munka közben születnek.
- Jó várni, hogy mikor kezdenek virágozni a bokraink, adnak árnyékot a fáink, mikor lehet epret, málnát enni. A gyerekeknek is nagyszerű iskola, látni, hogy mennyi mindent kell tenni egy szem paradicsomért. A saját termés ízénél pedig nincs jobb.
Ha valakit még mindig nem sikerült meggyőznöm, hogy kertészkedni nagyszerű dolog, akkor íme néhány kép inspirációnak:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: