Már egy ideje kerülgetem, ezt a területet. Végül a kisebbik fiam kirámolta az egyik nagy fiókot teljes egészében, amíg én a mosást próbáltam összekészíteni. Ez megadta a kezdő löketet a konyha rendberakására.
Minden szekrényt kipakoltunk együtt, kitörölgettünk, majd csak azokat a dolgokat pakoltuk vissza, amit sokszor használunk. Régi konzervnyitó, olajsütő, ajándékba kapott ronda kávés készlet, már nem kerültek vissza. Lejárt szavatosságú fűszerek mentek a kukába. A hűtő és a sütő is csak úgy ragyog. Tudtátok, hogy a hűtőgép jegéből, hógolyót is lehet gyúrni? Az ember mindig tanul valami újat, néha egy másfél évestől. A rendszerezésnél azt is figyelembe kellett vennem, hogy a lenti szekrényekbe csak gyerekálló, azaz nem törékeny, nem szúros, nem nehéz, cuccok kerülhettek. Ez a hátránya az egybe konyha-nappali-ebédlőnek, a “kölykök” bármikor bemehetnek garázdálkodni. A konyhapulton csak a vízforraló és sajnos egy mikro maradt. Elég régi, ronda darab és rengeteg helyet foglal el munkafelületen. Várom, hogy mikor múlik ki , de egyelőre nagyon bírja a strapát. Én el tudnám képzelni nélküle is az életünket, de a férjem igazi barátja.
Jó érezni a tisztaságot és a rendet, kicsit olyan, mintha most költöztünk volna be. Minden a helyén, még, logikusan berendezve, amíg az egyik kis segítőm át nem rendezi. Semmit sem kell odébb taszigálni, ha valamit ki szeretnék venni. A hűtő és a sütő is csak úgy ragyog. Mindig megdöbbenek egy- egy szoba rendberakás utána, hogy mennyi mindent raktározunk teljesen feleslegesen. Most, hogy már rengeteg dologtól megszabadultam, az is kezd látszani, hogy kisebb lakás, kevesebb bútor is elég lett volna. Ez egyrészt új távlatokat nyit a lakberendezésben, másrészt szörnyű belegondolni, hogy mennyi mindenre költöttünk el fölöslegesen pénzt.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: